A Kisléptékű Termék előállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete a H2020 774208 BOND projekt „A szervezetek és hálózatok magasabb szintű együttműködésének szervezése az európai mezőgazdasági szektorban” programban,magyarországi partnerszervezeteként vesz részt.
A BOND projekten keresztül számos jó gyakorlattal, nemzetközi példával is megismerkedhetnek az érdeklődők a bondproject.eu weboldalon a BARN fejezetben.
Az Európai Unió új, „Termelőtől a fogyasztóig a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” stratégiájában is hangsúlyos a helyi termékek, a helyi piacok (rövid élelmiszerláncok) és termelői közösségek fejlesztésének fontossága.
Néhány példa a bondproject.eu weboldalról:
Country-shop, együttműködés Hollandiából. A Country Shop szövetkezet, 87 mezőgazdasági termelő szövetkezeti hálózata, fő feladatuk a felvásárlás a termelő tagoktól, és az értékesítés a tagoknak, a logisztika és a marketing közös működtetése. A vásárlók is lehetnek tagok a szövetkezetben és vásárlásukkal támogatják azt. Az alapítók saját tőkével hozták létre a szövetkezeti bolthálózatot és saját minőségi kritérium rendszert dolgoztak ki. A következő küldetést fogalmazták meg: A Country Shop együttműködés, a vidéki életminőség javítását kívánja elérni a hagyományos mezőgazdasági és regionális termékek széles választékának kínálatával, valamint az állampolgárok részvételének megteremtésével a helyi gazdaságokban és annak termékeiben. A Country Shop szövetkezet a fogyasztói és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre is törekszik. Az előny és az erő a rövid ellátási láncban rejlik.
Az Angliai Bristolban 1997-ben hozták létre a termelői piacot elsődlegesen azzal a céllal, hogy elősegítsék az egészséges táplálkozást és a szezonálisan megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket népszerűsítsék. Továbbá, hogy elősegítsék a város fenntartható élelmiszer stratégiájának céljait. A város stratégiája az volt, hogy folyamatos konzultációkat szerveztek a termelőknek, egészséges recepteket adtak közre, szezonális, helyi, organikusan termesztett zöldségek és gyümölcsök kerültek a helyi bristoli élelmiszerboltokba és a kereskedőkhöz.
Szövetkezeti hálózatot alakítottak ki, amely a megalakulása óta támogatja, tájékoztatja és összeköti a fogyasztókat a közösségi projekteket és őstermelőket, akik mindannyian azon dolgoztak és dolgoznak, hogy Bristol a fenntartható élelmiszerekre alapuló város legyen. Törekvéseik olyan sikeresek lettek, hogy 2015-ben Bristol volt Európa Zöld Fővárosa, mely elismerés sokat lendített az eredeti célok megvalósításán.
Bristolban ma már természetes és mindennapi dolog, a helyi termékek vásárlása. Az iskolai menzákban a környékbeli alapanyagok használata, a termelői piacok számának gyarapodása és azok egyre nagyobb népszerűsége.
Évente több száz, a helyi termékeket népszerűsítő gasztronómiai programot rendeznek a városban és a 800 tagból álló helyi termelői közösség zöldségeit és gyümölcseit a város 265 vendéglátóhelyén dolgozzák fel.
Bristol is tagja a Milánóból indult nemzetközi „URBAN FOOD POLICY PACTUM” (MUFPP) hálózatnak. Magyarul: élelmiszer-politikai paktum – melyet a világ minden tájáról 210 város írt alá. ( sajnos magyar város még nem jelentkezett ) A résztvevők a fenntartható fejlődés érdekében kötelezik magukat arra, hogy a városi élelmiszer stratégiáik létrehozásában az egészséges táplálkozási rendszereket és az egészséges táplálkozást népszerűsítik.
Az Olaszországi Montevarchi helyi gazdák közös termelői piacát 2008-ban Montevarchi önkormányzata indította el a Comuni di Montevarchi e del Valdarno projektet, melynek alapvető célja a környékbeli gazdák értékesítési láncának segítése volt. Már a megalakításkor nagy érdeklődés mutatkozott a fogyasztók részéről a minőségi, helyben termelt élelmiszerekre, a termelői piac kialakítására. Ma már több mint 50 termelő értékesíti itt termékeit. A termelői piac működtetője az önkormányzat, mely napi kapcsolatban áll az árusokkal. Alapvető elvárás az, hogy mindenkor friss, szezonális zöldség és gyümölcs kerüljön a vásárlók elé. Bár a termékek ára 15-20 százalékkal magasabb, mint a kereskedelmi üzletláncokban, de itt biztonsággal állítható, hogy csak minőségi, vegyszermentes termelői termék kerül a vevők elé.
A termelők a piacon eladott termékek bevételeiből 10-15 %-kal járulnak hozzá a piac működéséhez és folyamatos fejlesztéséhez. A piaci vásárlásokat a termelők kódja alapján külön – külön tudják összegezni egy speciálisan erre kifejlesztett szoftver segítségével és abból számolják ki a hozzájárulási összegét.
Az Európai Unió az új „Termelőtől a Fogyasztóig” stratégiájában a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért több olyan célt és intézkedést fogalmaz meg a fenntarthatóság eléréséhez, amelyekhez illeszkednek a bemutatott példák.
A termelői vendéglátás mely nem csak friss alapanyagokat és helyi értékesítést jelent, hanem szolgálja a csomagolási hulladék csökkentését az üzemanyag felhasználás csökkenését és támogatja a sokszínű és főként a vegyszermentes termesztést.
Megfogalmazza és támogatni fogja a stratégia a kisléptékű megújuló energiatermelést. A mezőgazdasági épületek és istállók gyakran tökéletes helyszínt biztosítanak a napelemek elhelyezésére. Az ilyen beruházásokat prioritásként kell kezelni a jövőbeni, KAP (közös agrárpolitika) stratégiai tervekben.
“A cikk tartalma saját vélemény, az EU véleményt nem tükrözi, azért az EU nem válllal felelősséget. This project has received funding from the European Union’s Horizon 2020 research and innovation programme under grant agreement No 774208. “
