A 2023. november 15-i 161. számú Magyar Közlönyben jelent meg a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet. A rendelet értelmében módosult a kistermelő fogalma. Mindezek alapján kistermelőnek minősül az a FELIR azonosítóval rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az alább meghatározottak szerinti tevékenységet végez.
Ezután már jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is végezhet kistermelői élelmiszer-előállítást.
A kis mennyiség fogalmát a rendelkezések pontosan meghatározzák. Termékenként, élelmiszerenként kategóriákhoz rendelik a kapcsolódó mennyiségeket. A rendelet két kategóriába sorolja a kistermelőket, attól függően, hogy milyen mennyiségben kívánnak alapterméket, illetve élelmiszert előállítani. A kistermelő tevékenységét több élelmiszer-előállítási helyen és gazdasági udvaron is végezheti. A kistermelő termesztett vagy gyűjtött gyógynövényekből álló élelmiszert – kivéve az egyetlen gyógynövényösszetevőből álló terméket – nem állíthat elő. A kistermelő gyógynövényt a kistermelői élelmiszer előállítása során ízesítőként felhasználhatja.
A II. kategóriában a maximális értékesíthető mennyiségek bővültek, és ebben az esetben bővített higiéniai követelményeket határoz meg a rendelet, többek között egyszerűsített HACCP dokumentációt kell vezetni. Mikrobiológiai vizsgálat is szükséges a közvetlen fogyasztásra szánt állati eredetű és a nem állati eredetű élelmiszerek esetében.
A II. kategória szerinti kistermelőnek a 34/2018. (XII. 3.) AM rendeletben legalább a mikrovállalkozás méretű élelmiszer-vállalkozásra az adott tevékenységhez előírt minimális élelmiszeripari szakképesítés, szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakma, szakképzettség vagy rész-szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettséget a bejelentést követő egy éven belül kell teljesítenie.
a. I. kategóriába sorolt kistermelő, aki kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alapterméket, illetve összegyűjtött vadon termő alapterméket értékesít. A megtermelt alaptermékből, illetve összegyűjtött vadon termő alaptermékből, valamint az adott élelmiszer előállításához szükséges egyéb olyan vásárolt összetevőből, amelynek kistermelő általi megtermelése észszerűen nem elvárható, élelmiszer előállítását és értékesítését végezheti.
b. II. kategória szerinti kistermelő kis mennyiségben a saját maga által megtermelt alaptermékből vagy a saját maga által megtermelt alaptermékből és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből élelmiszer előállítását és értékesítését végezheti.
c. Kistermelő a kis mennyiségű, általa a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet alapján jogszerűen értékesíthető hal értékesítését végezheti.
d. A kistermelő az a) pont szerinti alaptermékek és élelmiszerek, valamint más kistermelőtől vásárolt élelmiszer felhasználásával, az I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával falusi vendégasztal üzemeltetését is végezheti.
e. Mindezek mellett a kistermelő a végső fogyasztók és más kistermelők részére a rendeletben meghatározott szolgáltatásokat nyújthatja. Ezen szolgáltatások közé tartozik például a füstölés, aszalás, szárítás, őrlés, terménytisztítás, olajos magvak préselése (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása.
A falusi vendégasztal a kistermelő gazdaságának helyén falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben, a hazai hagyományokhoz köthető, illetve helyi alapanyagokra épülő élelmiszerek és az elkészítésükhöz kapcsolódó tevékenységek nem rendszeres bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint – az állatvágásból származó friss hús kivételével – értékesítése a falusi vendégasztal helyén. A kistermelő vendégasztalt saját, valamint más kistermelőtől vásárolt élelmiszer felhasználásával, az I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával üzemeltethet.
Kistermelő a saját gazdaságában nevelt sertést, szarvasmarhát, bivalyt, juhot vagy kecskét falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében levághatja, és a húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. A kistermelő ilyen módon – az I. kategória szerinti kis mennyiségeken belül – évente 12 sertést, 24 juhot, 24 kecskét, 2 szarvasmarhát, 1 bivalyt vághat le és dolgozhat fel. A kistermelő falusi vendégasztal helyén vagy a gazdaság helye szerinti település alkalmi rendezvényén végzett vágást és az ahhoz kapcsolódó ételkészítést az állatvágás előtt 48 órával írásban köteles bejelenteni a járási hivatalnak. A kistermelő a falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében 100 kg halat ölhet le és dolgozhat fel. A falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében készített, a helyszínen el nem fogyasztott vagy aznap nem értékesített ételt a kistermelő kizárólag magánfogyasztásra használhatja fel, vagy gondoskodnia kell annak megfelelő módon történő megsemmisítéséről.
